2013. szeptember 21., szombat

Guillaume Apollinaire: Les Colchiques (Kikericsek)











                                           Kikericsek



                      Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig
                      legelget a tehén
                      s lassan megmérgeződik
                      kikericsek virítnak kékek és lilák
                      álmos szemed olyan mint itt ez a virág
                      mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt
                      s szemedtől életem lassan megmérgeződik

                      Egy falka kisdiák a rétre fut s rivall
                      lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal
                      letépik a virágot mely anya s leány is
                      és színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is
                      mint rebben a virág ha szélben térdepel

                      A csordás csöndesen halk hangon énekel
                      míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve
                      e halni készülő nagy rétet mindörökre




                                                                                       Radnóti Miklós ford.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése