Ha félelem lep el...
Ha félelem lep el, hogy megszűnök
Élni, s nem aratom le termő agyam,
S a nagyszámú könyvek, mint telt csűrök
Üresek: nem burjánzik betűhozam;
Mikor észlelem az éj csillagképét,
S felhős szimbólumát egy nagy románcnak,
Az árnyak felvázolása nem játék,
Szerepe nincs a varázslat karjának;
S amint érzek feléd, te drága, jó lény,
Többet bizony nem akad össze két szemünk!
Az örök szerelemre sem jut étvágy, tény,
A széles világ is meginog köröttünk,
Ahogy állok magam s tovatűnődöm:
Hírnevet s Szerelmet a semmibe lököm.
saját ford.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése